Birman

Jellemzői	A birman (BIrma szent macskája)
Bundája:	Közepesen hosszú szőrű
Származási országa:	Burma
Mérete:	Közepes/Nagy
Gondozása:	Elég munkaigényes, hetente többször kell a bundáját fésülni és kefélni
Természete	Csendes, ragaszkodik a gazdájához, kiegyensúlyozott, nagyon szeretetreméltó és jó természetű

Csendes, ragaszkodik a gazdájához, kiegyensúlyozott, nagyon szeretetreméltó és jó természetű

Története:



A helyszín: Burmában, sok-sok évvel ezelőtt. Egy remete, ölében hófehér macskájával, Fejére ugrott?! Lelke a cica testébe vándorolt, az istennő pedig aranypalástját és szemei kékségét adományozta a macskának. Csak a lábak maradtak meg fehérnek, és a cica még mindig hőn szeretett gazdájának ölében feküdt. Egy sokkal inkább evilágibb történet egy francia macskatenyésztőről szól, aki európai rövid szőrűt, sziámit és perzsát keresztezett egymással, és viszonylag rövid idő alatt létrehozta az új macskafajtát. Igaz vagy sem, a templomi macska legendája és az ázsiai elnevezés igen pozitívan befolyásolják a fajta eladásainak alakulását. A birmant 1925-ben ismerték el hivatalosan, és azt is hivatalosan rögzítették, hogy a tenyésztése Franciaországban kezdődött el. A II. világháború alatti válságos helyzetet követően a fajta mára már igen elterjedté vált.



Általános megjelenése:



Közepes méretű, kissé magas, izmos és erőteljes macska, a kanok egyértelműen nagyobbak. Az egyenlő szárú háromszög formájú fej leginkább a szemeknek köszönhetően kifejező. A szem többnyire kerek, tágra nyílt, és tisztán, sötétkék színben ragyog. A birman lábai rövidek és erőteljesek, kerek mancsokkal, amelyek végén fehér mintázat található. A közepesen hosszú farok "zászlós", és nem lehet túl hosszú. Ennek megfelelően a bunda a közepesen hosszútól a hosszúig terjedhet, rövid az arcon, fokozatosan hosszabbodik az arccsontokon, és hosszú a háton, valamint a bordák és a csípő közötti területen. Van egy kevés aljszőrzet, a bunda selymes struktúrájú. A nyakfodor és a hátsó lábakon található “bricsesz” standard jellemzői a fajtának. A birman sajátos mintázatai a mellső lábakon lévő fehér “kesztyűk”, és a hátsó lábakat díszítő fehér “csizmák”.

Miért dorombol a macska?

Minden macskabarát számára nyilvánvaló, hogy a cicák többnyire elégedettségükben dorombolnak, ám azt kevesen tudják, hogy ez a hangkibocsátás eredetileg a szoptató anyamacska és kölykei közötti kommunikációt szolgálja.

A kismacskák néhány napos korukban már hallhatóan dorombolnak, még szoptatásuk közben sem hagyják abba. Idősebb, már elválasztott kölykök is dorombolással fogadják anyjukat, felidézve a szoptatás bizalmas légkörét. A legelterjedtebb elmélet az, hogy doromboláskor a macska hangszalagjai a levegő hatására rezegni kezdenek. Eközben a gégefő izomzata másodpercenként hússzor-harmincszor húzódik össze. A cica minden kedvelt testhelyzetben képes dorombolni, akár nyitott, akár csukott szájjal. A dorombolás és a légzés ritmusa megegyezik. A régi időkben a rokka kerekének egyenletes surrogásához való hasonlóság miatt a doromboló macskára azt mondták, hogy „fon”. Egyes vélemények szerint azonban a dorombolást nem a hangszálak rezegtetése idézi elő. Megfigyelték, hogy az a macska is vígan tovább dorombolt, akin egészségügyi okokból gégemetszést hajtottak végre. Valójában a mai napig sem tudtak megállapodni abban a tudósok, hogy tulajdonképpen hogyan dorombol a macska. Tény, hogy csak a teljesen csonttá keményedett nyelvcsontú macskák képesek dorombolásra. A porcos nyelvcsontú felidák gégefője mozgékony: ezek az állatok a bömbölésre képesek. A felidák közül csak a kisebb fajták és a cibetmacskafélék egyes képviselői tudnak dorombolni. Ebbe a csoportba tartozik a házimacska, a jaguár, a puma, az ocelot, a szervál, a gepárd és a vörös hiúz. A dorombolás elsődleges jelentése: jól érzem magam, elégedett vagyok, közölni akarom veled, hogy örülök a jelenlétednek, várom az etetést, mert érzem a kellemes illatokat a konyha felől… A hízelgés, öröm kifejezése mellett a dorombolás nyugtatgatást is jelenthet: ne idegeskedj, nyugodj meg… Még beteg vagy sebesült macskák is dorombolnak, mert érzik gazdájuk szorongását, és nyugtatni akarják a szeretett embert. A nőstény is dorombol a szülési fájdalmak szünetében: világra jönni készülő kölykeit nyugtatja teste puha vibrálásával. Több tudós azt gondolja, hogy a dorombolásnak (ön)gyógyító hatása is lehet. Erre utal az is, hogy ortopédsebészek használnak ilyen frekvenciájú hangokat a betegek gyógyítására. Ha cicánk jókedvében dorombol, akkor igazán mindenki jól jár. Kedvencünk örömében mi is osztozhatunk, ha pedig feszültek vagyunk, egy kedves, doromboló jószág közelsége biztosan jótékonyan hat ránk.

A macskák etetése

Hogyan etessük macskánkat?

A macskád könnyen egészséges és boldog maradhat, ha kiegyensúlyozott étrendet biztosítasz neki.


A közhiedelemmel ellentétben a macskák nem csak húst esznek. Ha csak húst adsz a macskádnak, az táplálékhiányhoz és növekedési problémákhoz vezethet. Kiegyensúlyozott étrendre van szüksége, melyet legkönnyebben előre gyártott macskaeledelekkel biztosíthatunk. Annak nincs jelentősége, hogy száraz- vagy konzerveledelt használunk.

A macskák azt szeretik, ha táplálékuk szoba-hőmérsékletű. A felnőtt macskák általában többször esznek kis mennyiségeket, de az is jó nekik, ha naponta csak kétszer kapnak enni. Az állatorvost kérdezd meg, hogy mennyit kell macskádnak ennie, vagy kövesd a kész macskaeledeleken levő előírásokat. A macska tálja mindig legyen tiszta, és nyugodt, biztonságos etetési helyen tartsd.

 


A megfelelő mennyiségű folyadék elengedhetetlen a macska egészsége szempontjából, ezért mindig legyen tiszta vize. A tej nem fontos táplálék, sőt, néha hasmenést okozhat a tejcukor-érzékeny egyedeknél. Ha tejet akarsz adni a macskádnak, inkább a macskák számára gyártott, alacsony laktóztartalmú tejet kapja.

Ne felejtsd el, hogy a kiscicáknak más tápanyagokra van szükségük, mint a felnőtt macskáknak. Válaszd a kifejezetten kölyköknek készített eledelt, kis adagokban, naponta több alkalommal.
 

Miért esznek többet az idős macskák?

A Waltham állatorvosai és táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberei felfedezték, hogy szoros összefüggés van a macskák kora és étvágya között. A 10-14 éves macskák jóval több táplálékot fogyasztanak, mint a fiatalok. Ha a megnövekedett eledel mennyiséget a testsúlyhoz mért energiabevitelként nézzük, akkor is ugyanerre a megállapításra jutunk. Nyilvánvaló ebből, hogy az idős macskáknak több kalória kell. De vajon miért? A válasz abban rejlik, hogy táplálkozásuk során a tápanyagot egyre kevésbé hasznosítják.


Az emészthetőség

Ha a 100 gramm elfogyasztott szárazanyagból, 87 grammnyi beépül a macska szervezetébe, 13 grammnyi pedig távozik, akkor azt mondhatjuk, hogy az emészthetőség 87 %. Ha ismerjük az etetéskor bevitt tápanyag mennyiségét s megmérjük azt követően a bélsárral távozó mennyiséget, ki tudjuk számítani, mennyi fehérjét, zsírt, szénhidrátot stb. tudnak megemészteni a macskák. 18 hónapostól 14 éves korig vizsgáltak a macskák emésztési sajátságait, a Waltham tudósai. Az eredmény nagyon érdekes. Ahogy idősödnek kedvenceink, az étrendjükben szereplő fehérjét és zsírt annál kevésbé tudják megemészteni. Minthogy ezek energiaszolgáltató anyagok, ez egyúttal azt is jelenti, hogy csökken az a képességük, hogy táplálékukból energiát nyerjenek. Ennél fogva természetes, hogy ahogy az emészthetőség csökken, úgy esznek egyre többet cicusaink, hogy változatlan napi energia-éhségüket csillapíthassák. Ebben segítheti őket az idős macskáknak kifejlesztett Whiskas Senior.

Az elhízás

A közhiedelemmel ellentétben a Waltham kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az idős túlsúlyos macskák száma nem túl magas. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a legtöbb túlsúlyos cica a középkorúak közül kerül ki.


Mi az ideális táplálék a középkorú macskáknak?

Az aktív, egészséges macskáknak tökéletesen megfelel a jó minőségű konzerv vagy száraz eledel, melyet a kifejlett állatok táplálására állítottak össze. Mindazonáltal, ha a macskánk hízásnak indul, akkor bizony jobb neki a kevesebb kalóriát tartalmazó, de nagy emészthetőségű és kiegyensúlyozott tápértékű tápot adni.

Mi az ideális táplálék az idős cicusnak?

A Waltham legutóbbi kutatási eredményeinek figyelembevételével most azt mondhatjuk, ideje megint megnéznünk a nyolc éves, vagy annál öregebb macskák táplálékának optimális összetételét.
- Tartalmazniuk kell ugyanazt a (vagy inkább kicsivel több) kalóriamennyiséget, mint ami fiatalabb kedvenceinknek szükséges;
- A fehérjemennyiség legalább akkora kell legyen, mint ami a felnőtt állatoknak szükséges;
- Ugyanannyi, vagy inkább valamivel több zsírt igényelnek;
- Nyomelemekben és B vitaminban a korábbinál gazdagabb, de kisebb foszfortartalmú, nagyon magas emészthetőségű táplálékra van szükségük