Az állatorvosnál Ha állatot tartunk, mindenképpen meg kell látogatnunk az állatorvost, akár általános vizsgálat, akár az oltások beadása miatt, akár mert a kedvencünknek egészségügyi problémája van. Az állatorvos munkáját könnyítsük meg, ezzel időt nyerünk és a kedvencünk gyógyítását is elősegítjük. Az orvos a diagnózis felállításához a betegvizsgálat adatain kívül a kórelőzményre támaszkodik, ezt pedig a gazdától kérdezi meg. Hasznos, ha tudunk válaszolni a kérdéseire. A tárgyilagos, egyértelmű, részletes és pontos tájékoztatás megkönnyíti az orvos munkáját, útbaigazít a további vizsgálatok irányát követően. Mire vonatkoznak a kérdések? A felmerülő panaszokra, az állat egészségi állapotára: mikor kezdődött a betegség, milyen elváltozásokat tapasztaltunk, ezek milyen mértékűek, mi változott (javult, romlott) az állat állapotában, volt-e korábban hasonló betegsége. Van-e az állatnak étvágya, iszik-e, hányt-e, ez mutat-e összefüggést az etetéssel (közvetlenül etetés után hányt-e vagy hosszabb idő eltelt), milyen a testhőmérséklete, a viselkedése, normális-e a széklete, vizelete, hányszor és mennyit ürít, az milyen színű, állagú. Az állat környezetére: táplálás módjára, az eleség fajtájára; az állat elhelyezésére, életkörülményeire, esetleges társaira és azok egészségi állapotára, más állatokkal való találkozásra, az állat életében bekövetkezett változásokra (utazás, költözés, új gazda), ártalmas anyagokkal való érintkezés lehetőségére (vegyszerek, mérgek), arra, hogy észrevettük-e, hogy egyes tárgyaink hiányoznak (ékszer, ruhadarab, labda). Mivel a rendelési idő véges, szorítkozzunk a lényegre és az állatorvos által feltett kérdések megválaszolására. Ha harapós kutyánk van, vagy egyes beavatkozásokra támadással reagál, mindenképpen tájékoztassuk erről az orvost, és vigyünk szájkosarat a kutyának, amit rögtön érkezéskor tegyünk is rá. Amennyiben nem a megszokott orvoshoz megyünk utókezelésre, tudnunk kell, hogy eddig mivel kezelték az állatot. Az a személy vigye orvoshoz az állatot, aki a legtöbb időt tölti vele, látta a tüneteket. Az orvosi rendelők többségében dolgozik asszisztens, aki segít tartani a kutyát a vizsgálat vagy a beavatkozás alatt, a gazda dolga ilyenkor, az orvost munkájában nem zavarva nyugtatni az állatot. Előfordul, hogy segítenie kell: az állatot hasa alatt átkarolva, a nyakbőrt tartva stabilan, biztosan meg lehet tartani, de célszerű az orvos tanácsait követni. Mit vigyünk magunkkal az állaton és a pénztárcánkon kívül? Oltási könyvet (ebben szerepelnek a kapott védőoltások, azok időpontjai, a korábbi betegségek, esetleg a kapott kezelések), pórázt, a korábban említett szájkosarat, ha szükséges. És az állat? Ha nem sürgősségi ellátásra érkezünk, az állat legyen tiszta, ápolt, de ha betegnek tűnik, és valamilyen váladék vagy hasonló jelenik rajta, ne mossuk le. Vihetünk mintát székletből, vizeletből, stb. alaposan kimosott, vegyszermaradékokat nem tartalmazó edényben. A legtöbb, sürgősségi ellátást igénylő helyzetet mi magunk is felismerjük: az állat nagyon elesett, vérzik, erős fájdalmai vannak, stb., de mindenképpen vigyük orvoshoz balesetet (leesett, elütötték) követően akkor is, ha nem látható rajta sérülés. Gyakori, ismétlődő hányást követően; ha eszméletlen volt vagy rohamozott; túlmelegedést, hőgutát követően; ha korábban kullancs volt benne, és feltűnően bágyadt; ha hirtelen felfúvódik és hány; illetve, ha állapotában gyors romlás következik be. Szállítóketrecben vagy szállítókalitkában a kistestű állatok (madarak, rágcsálók, macska) is biztonságosan utaztathatók, ilyenkor biztosítsuk a jó szellőzést, meleget, és figyeljünk, hogy szökésbiztos megoldást válasszunk. Hogyan zajlik a vizsgálat? Az orvos először az állat általános állapotáról szerez benyomást. Belenéz a szemébe, megnézi a nyálkahártya színét, állapotát, áttapogatja a hasát, hátát, végtagokat, megállapítja, hogy jelez-e fájdalmat az állat. Meghallgatja a szívhangokat, légzést, megméri a testhőmérsékletét, pulzusát. Ha szükséges, további vizsgálatokat rendel el vagy végez, amelyek laboratóriumi (vérből, vizeletből, székletből), műszeres vizsgálatokból (röntgen, ultrahang, stb.) állhatnak. Ha szükségesnek ítéli gyógyszert ad be, többnyire injekció formájában. Jó ha tudjuk, hogy beteg állat (hány, hasmenéses, köhög, stb.) nem oltható. A gyógyulás után még várnunk kell néhány napot, hiszen az oltás megterheli az állat immunrendszerét, vagy nem alakul ki a megfelelő immunválasz. Ha oltásra visszük az állatot, vagy útlevelet szeretnénk készíttetni neki, időzítsük olyan időpontra, amikor nem zsúfolt a rendelő (semmiképpen ne ügyeleti időben menjünk). Jó, ha mindig ugyanahhoz az orvoshoz járunk, aki így ismerni fogja kedvencünket, mi bízunk benne, és a kutya sem fél annyira az ismerős környezetben. Állatorvosunk biztosan módot talál arra is, hogy tehessünk nála szoktató látogatásokat, amikor nem éri semmilyen kellemetlenség az állatot, esetleg kap egy kis simogatást és jutalmat. Így szívesebben fog a rendelőbe menni, ami mindenkinek csak jó. |
2010. március 21., vasárnap
Macskák állatorvosnál
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése