Amerikai bobtail

Jellemzői A (japán/kuríliai) bobtail Bundája: Rövid szőrű Származási országa: Japán/Oroszország Mérete: Közepes Gondozása: Nem túl munkaigényes, hetente többször kell a bundáját fésülni és kefélni Természete: Éber, érdeklődő, nagyon kíváncsi és barátságos Éber, érdeklődő, nagyon kíváncsi és barátságos

örténete:



A japán bobtail három színű változata (tri-color) még mindig szerencsésnek számít Japánban. Kis szobraikat, amelyeken mancsukat ún. lecsillapító mozdulatban áb rázolják, ma is árulják, valamint sok ház bejáratát is díszítik a szobraik, amelyeken mint üdvözlő macskák láthatóak. A rövid farkú macskákról már a III. században készültek feljegyzések. Vannak ábrázolások, amelyek templomokban örökítik meg őket. Minden jel arra utal, hogy a japán bobtail egy nagyon régi japán fajta, és csak a nemes emberek voltak olyan szerencsések, hogy tarthatták. A II. világháború után amerikai katonák vittek haza néhány, számukra korábban ismeretlen, kurta farkú macskát az Egyesült Államokba. A fajtát először 1971-ben ismerte el hivatalosan egy tenyésztő szervezet.



A japán bobtail fő jellegzetessége természetesen a farok, amely hozzávetőleg 6 centiméter hosszú. A farokcsigolya érintése, amely gyakran egybeforr, néha nagyon fájdalmas a macska számára. Tény, hogy a japán bobtail fejlődési története megegyezik a kuríliai bobtailéval, amelyet csak akkor azonosítottak, amikor az akkori Szovjetunió megnyitotta kapuit a Nyugat felé. A vastag, hosszú szőrzet és a zömök testfelépítés különböztetik meg a kuríliai bobtailt a japántól. Bár egyik fajtát sem tilos Németországban (Magyarországon?) tenyészteni, azt bizonyítani kell, hogy a macskák mentesek mindenfajta fájdalomtól. A szőrzet színe sokféle lehet, ám továbbra is a három színű változat a preferált, mivel az ilyen bobtaileket a mai napig szerencsét hozó macskáknak tartják.




Általános megjelenése:



Közepes méretű, kecses, elegáns macska hosszú törzzsel és jól behatárolható izomzattal, amely nem tűnhet kövérkésnek. A fej egyenlő szárú háromszögre hasonlít, ám enyhén lekerekített, az arccsontok magasak. A nagy fülek felfelé állnak, és egymástól távol helyezkednek el. A nagy szemek inkább oválisak, mint kerekek, mindig tágra nyíltak és kifejezőek. A lábak hosszúak, vékonyak és magasak, de nem tűnhetnek törékenynek. A hátsó lábak jelentősen hosszabbak a mellsőknél. A farok maximum 5-8 cm lehet, és hosszabb, sűrűbb szőrzet fedi, mint a törzset. A szőrzet rövid, puha és selymes, észrevehető aljszőrzet nélkül. A kuríliai bobtail szőrzete láthatóan hosszabb.