Maine Coon
Jellemzői | A maine coon |
Bundája: | Közepesen hosszú szőrű |
Származási országa: | Amerikai Egyesült Államok |
Mérete: | Közepes/Nagy |
Gondozása: | Nagyon munkaigényes, hetente többször kell a bundáját fésülni és kefélni |
Természete: | Erős a kapcsolata az emberrel, ragaszkodó, csendes, tartózkodó, független |
Erős a kapcsolata az emberrel, ragaszkodó, csendes, tartózkodó, független.
Története:
Valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy valójában honnan származik az “amerikai mosómedve Maine-ből”. Nevét az amerikai Maine államról kapta, és arról a tényről, hogy farkának “repülő” mozdulata a mosómedvéére emlékeztet. Vannak utalások, amelyek szerint az ősei am erikai házimacskák és angórák. Minden esetre a ma tenyésztett maine coon még mindig emlékeztet a félig vad mosómedvékre, akiket a farmerek kártékonynak tartottak. Nem ritka, hogy a maine coon kan testhossza meghaladja az egy métert, és hogy teljes legyen a kép, ennek megfelelően a farka is hosszú. Állítólag a maine coon macskák későn érnek: teljes erőnlétüket és méretüket három-négy éves korukra érik csak el.
Általános megjelenése:
Közepes méretű, ruganyos, izmos macska, nem lehet nehézkes testfelépítésű. A fej, amelynek nem lehet éles kontúrja, elölről nézve szív alakú, a szemek között és fölött széles. A nagy fülek a töveknél szélesek, a hegyük felé pedig enyhén lekerekítettek. A szem nagy, kerek és tágra nyílt. A domináns szín a világoszöld, de a borostyán is elfogadott. A lábak jól aránylanak a testhez, a hátsó lábak kissé hosszabbak a mellsőknél. A lekerekített végű farok közepes hosszúságú, a tőnél szélesebb. A szőrzet a rövidtől a közepesen hosszúig terjedhet, finom szálú, selymes tapintású, és szorosan simul a testhez. A bunda minden esetben kék, a szőrszálak végei pedig ezüstös színűek.
Valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy valójában honnan származik az “amerikai mosómedve Maine-ből”. Nevét az amerikai Maine államról kapta, és arról a tényről, hogy farkának “repülő” mozdulata a mosómedvéére emlékeztet. Vannak utalások, amelyek szerint az ősei am erikai házimacskák és angórák. Minden esetre a ma tenyésztett maine coon még mindig emlékeztet a félig vad mosómedvékre, akiket a farmerek kártékonynak tartottak. Nem ritka, hogy a maine coon kan testhossza meghaladja az egy métert, és hogy teljes legyen a kép, ennek megfelelően a farka is hosszú. Állítólag a maine coon macskák későn érnek: teljes erőnlétüket és méretüket három-négy éves korukra érik csak el.
Általános megjelenése:
Közepes méretű, ruganyos, izmos macska, nem lehet nehézkes testfelépítésű. A fej, amelynek nem lehet éles kontúrja, elölről nézve szív alakú, a szemek között és fölött széles. A nagy fülek a töveknél szélesek, a hegyük felé pedig enyhén lekerekítettek. A szem nagy, kerek és tágra nyílt. A domináns szín a világoszöld, de a borostyán is elfogadott. A lábak jól aránylanak a testhez, a hátsó lábak kissé hosszabbak a mellsőknél. A lekerekített végű farok közepes hosszúságú, a tőnél szélesebb. A szőrzet a rövidtől a közepesen hosszúig terjedhet, finom szálú, selymes tapintású, és szorosan simul a testhez. A bunda minden esetben kék, a szőrszálak végei pedig ezüstös színűek.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése