Karthauzi

A Chartreux kalandos történetű fajta.Őseit valószínűleg Dél-Afrikából vitték át Franciaországba, a fajta egyedeit a karthauzi kolostor szerzetesei tenyésztették tovább (ugyanebben a kolostorban kezdték el készíteni a világhírű karthauzi likőrt).Már a 16. században leírták a legfontosabb fajtajegyeket, de a karthauzi macska újkori története korántsem alakult szerencsésen.A második világháború idején a tenyészet java elpusztult vagy elvadult, az ősi vérvonal felhígult (gyakran perzsákkal vagy angol kékkel keresztezték), és csak az 1960-as években sikerült visszanemesíteni a fajtát.

A La Grande Chartreuse nevű francia kolostor szerzetesei tenyésztették a fajtát az 1300-as évektől.
A legszebb rajta a kék színű bundája és az okkersárga szeme. Ősi vadászszenvedéllyel és vízhatlan bundával rendelkezik. Erős csontozatú és izmos testű.



Robusztus típus, nem zömök, sem nem klasszikus, elegáns vadság sugárzik belőle. A nőstény teste közepesen hosszú, a kandúr hosszabb. Szőre finom, selymes, fénylő, tömött, nem fekszik szorosan a testre, ami gyapjas aljszőrzetének köszönhető.



A fej hatalmas, széles, trapéz alakú. Erőteljes állkapocs és teljes arc jellemzi. A viszonylag kis pofa, keskeny párnákkal, aranyos, mosolygós benyomást kelt. A nyak rövid és erősen tűzött. A farok mérsékelten hosszú, erős, oválisan elvékonyodó. Bátor, vidám és nagyon szeretetéhes, halk szavú cica.



A karthauzi kitűnő vadászösztönének és magas intelligenciájának köszönheti századokon keresztüli túlélését. Nagyon családcentrikus, még a gyerekek folyamatos nyúzását is jól viseli, ritkán jön ki a sodrából.