Keleti rövid szőrű
| Jellemzői | A keleti rövid szőrű |
| Bundája: | Rövid szőrű |
| Származási országa: | Nagy-Britannia |
| Mérete: | Közepes |
| Gondozása: | Könnyű gondozni, hetente egyszer kell a bundáját fésülni és kefélni |
| Természete: | IIntelligens, kíváncsi, valamennyivel nyugodtabb a sziáminál, imád kóborolni, nagyon társasági és intuitív |
Intelligens, kíváncsi, valamennyivel nyugodtabb a sziáminál. Imád kóborolni, nagyon társasági és intuitív.
Története:
A keleti rövid szőrűvel a macskaszeretők azon régi álma vált valóra, hogy legyen egy olyan macskafajta, amely a sziámihoz hasonlóan elegáns és kecses, ám egyetlen, egységesített színben létezik. A fajta felmenői az egy színű brit rövid szőrű és az amerikai rövid szőrű voltak, akiknek következetes keresztezése hamar meghozta a hőn áhított egyetlen színt. A fajtát Nagy-Britanniában 1970-ben, Európában a FIFe által pedig 1972-ben ismerték el hivatalosan. Az egyetlen kivétel a havanna macska, amely már egy másik név alatt létezik. A keleti rövid szőrűnek sok helyre van szüksége a mászáshoz és a játékhoz.
Általános megjelenése:
Elegáns, kecses és közepes méretű. Jó izomzatának köszönhetően hosszú, vékony és törékeny a megjelenése. A vállak nem lehetnek szélesebbek, mint a csípő. A közepes méretű fej jól aránylik a testhez, harmonikus, ék alakú, valamint egyenes arcélekkel és kissé homorú koponyával rendelkezik. A fülek egyenesek és hegyesek, míg a szemek közepes méretűek, mandulavágásúak, és enyhén az orr felé lejtenek. A szemszínnek világoszöldnek kell lennie. A finom szálú, fénylő és selymes szőrzet nagyon rövid, és szorosan simul a testhez. A keleti rövid szőrű színét szigorú kritériumok alapján értékelik. A szolid változatnak egyetlen színe lehet, míg a cirmoson nagy kontrasztot kell képeznie az alap- és a kiemelő színnek. Az ezüst végű változat esetén jelentős különbségnek kell lennie a világos aljszőrzet és a sötét szálvégek között.
A keleti rövid szőrűvel a macskaszeretők azon régi álma vált valóra, hogy legyen egy olyan macskafajta, amely a sziámihoz hasonlóan elegáns és kecses, ám egyetlen, egységesített színben létezik. A fajta felmenői az egy színű brit rövid szőrű és az amerikai rövid szőrű voltak, akiknek következetes keresztezése hamar meghozta a hőn áhított egyetlen színt. A fajtát Nagy-Britanniában 1970-ben, Európában a FIFe által pedig 1972-ben ismerték el hivatalosan. Az egyetlen kivétel a havanna macska, amely már egy másik név alatt létezik. A keleti rövid szőrűnek sok helyre van szüksége a mászáshoz és a játékhoz.
Általános megjelenése:
Elegáns, kecses és közepes méretű. Jó izomzatának köszönhetően hosszú, vékony és törékeny a megjelenése. A vállak nem lehetnek szélesebbek, mint a csípő. A közepes méretű fej jól aránylik a testhez, harmonikus, ék alakú, valamint egyenes arcélekkel és kissé homorú koponyával rendelkezik. A fülek egyenesek és hegyesek, míg a szemek közepes méretűek, mandulavágásúak, és enyhén az orr felé lejtenek. A szemszínnek világoszöldnek kell lennie. A finom szálú, fénylő és selymes szőrzet nagyon rövid, és szorosan simul a testhez. A keleti rövid szőrű színét szigorú kritériumok alapján értékelik. A szolid változatnak egyetlen színe lehet, míg a cirmoson nagy kontrasztot kell képeznie az alap- és a kiemelő színnek. Az ezüst végű változat esetén jelentős különbségnek kell lennie a világos aljszőrzet és a sötét szálvégek között.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése